Kelle-e nekünk áramfojtó 3 MHz-től 30 MHz-ig?

Mindenkit megnyugtatok, akinek a  pusztában van a QTH-ja és egy olyan kellően magasra telepített szimmetrikus antennával rendelkezik amelyet a tereptárgyak képtelenek befolyásolni, valamint  az antenna és a szimmetrikus illesztője vagy adója között egy megfelelően illesztett szimmetrikus tápvonal helyezkedik el, a köpenyárammal nem sokat kell foglalkoznia. Akinek ilyen van, fölösleges tovább olvasnia. Nekünk viszont halandóknak akik többnyire városi zajos környezetben aszimetrikus tápvonalakat használunk sok bosszúságot is okozhat.

A köpenyáram kialakulásának okával, mibenlétével jelen leírásban azért nem foglalkozunk, mert a világhálón bárki könnyűszerrel talál erre vonatkozó információkat (jót és rosszat is), annak elfojtásáról elméleti tanácsokat sokat, gyakorlatit – főleg mérésekkel alátámasztva – magyar nyelven jóval kevesebbet.

Egy dolgot hipotézisként mindenképpen el kell fogadnunk – bár a cáfolatát szívesen látnám -, köpenyáram volt, van és lesz, pedig erre nekünk nem feltétlenül van szükségünk, hiszen vételünket zajossá, a környezetünket zavarttá, tápvonalunkat pedig veszteségessé teszi.

Röviden, tehát áramfojtó neked is kell!

Vannak persze legendák a neten,  az úgynevezett “ugly balun”-okról meg az amidon 2,4 incses 43-as anyagból készített ferrítjéből készült többmenetes csodafojtókról, amik a leírások szerint minden problémát megoldanak. Természetesen ezt mérések publikálása nélkül.

Nem állítom, hogy ezek ne működnének mert valamennyire mégis, de a légmagos tekercseknek  nem nagy a csillapítása és sávszélességük is csak egy sáv védelmére korlátozza őket. Mindemellett azt is figyelembe kell vennünk, hogy egy hosszú koaxiális kábel további veszteségeket okoz. Ezért lehet az, hogy a Sirio cég a Gainmaster néven árult bázisantennáján, (valószínű hogy nem a kedvező ára, hanem a veszteségek csökkentése miatt) nem RG58 (mint a klónok) hanem RG303 típusú tápvonalat használ a fojtóként funkcionáló légmagos tekercs alapanyagaként.

Az FT 240-43 pedig igenis nagyszerű ferrit, mert nagy menetszámmal akár -33db csillapítás is el lehet érni a rövidhullámú tartományban, igaz ezt csak csúcsértéken (átlagosan -25db) nem nagy sávszélességben tudja nyújtani.  Ebből akár vehetünk többet is és megoldhatjuk vele a köpenyáram elfojtását a teljes RH tartományban, de borsos ára miatt mi egy másik toroidot ajánlunk, amelyből a 8 darab se kerül annyiba mint a fentebb említett gyűrű darabja. Jelen cikk megírásakor darabjáért 515 kemény hungaroforintot kellett kicsengetni. Ezt az anyagot évekkel ezelőtt fedezte fel HA8HL Lajos és bevallom mindig meg voltam vele elégedve függetlenül attól, hogy fojtót vagy trafót kellett belőle gyártanom (a gyári specifikáció szerint is mindkettőnek megfelel). A gondom azzal volt csak, hogy költséghatékonyabban hogyan lehetne belőle egy szélessávú áramfojtót készíteni 3 MHz-tól 30 MHz-ig.


 A ferrocore cég Zi-Ni ötvözetből készült FT 41x15x27 számú terméke könnyen beszerezhető (pl: HQ video, Hestore).

Bevallom nem az enyém az érdem, mert HA5IS Pista vállalta magára azt a pokoli feladatot, hogy a szükséges méréseket elvégzi, azoknak pontos dokumentálásával együtt a következők szerint. Pista, hogy feltérképezze miként viselkedik ez az anyag, készített egy 5 toroidból álló fojtót, amin 10 menet volt koaxiális kábelből feltekerve, rövid kivezetésekkel. A mérések és azok eredményeinek rögzítése után levágott egy menetet az áramfojtóról és újabb méréseket végzett ugyanúgy 5 gyűrűvel és 9 menettel, majd nyolccal és így tovább egészen egy menetig. Ezt a méréssorozatot megismételte 4 3 2 karika összeillesztésével és szimplán egyel is. Mért csillapítást, SWR-t, és azt is hogy szimmetrizál-e.

Mérni csak szigorúan rövid kábellel szabad!

A Fenti méréssorozatból nyilvánvalóvá vált, hogy melyik sávra hány toroidot kell összerakni egymás mellé és arra mennyi menetet kell feltekerni, a legoptimálisabb csillapítás végett. A végén már csak el kellett döntenünk, hogy melyik két konfiguráció párosításával fogjuk le a kívánt tartomány. A 3 ferriten 8 és 1 ferriten 9 menet kombinációja mellett döntöttünk, ezt már hatékonynak, ugyanakkor költségkímélőnek tűnt. Az elkészült áramfojtóból több darabot készítettünk – RG58 és RG223 kábelek felhasználásával – és a azokat is megmértük, hogy biztosak legyünk a stabil végeredményben, amelyet alább láthattok.

A VNA PDF exportja nem megfelelően jeleníti meg jpeg formátumban a mért eredményt ezért a printscreen-t mutatjuk.

Aki szükségét érzi és ráveszi magát, hogy ő is megépítse a magáét, az alábbiakra mindenképpen figyeljen. A 2 tekercs között min 15 cm távolság legyen, azért hogy a tekercsek ne rontsák le egymást. A koax tápvonalat a nagyobb csillapítás érdekében egy oldalról egymásra pakolva kell feltekerni, nem pedig egyenletesen körben eloszlatva, mint általában a neten látható. Ha meg szeretné mérni az eredményt, a lehető legrövidebb kábelhosszt használja és a tekercseket a lehető legtávolabb helyezze el egymástól a mérés alatt. Elsősorban az antenna betáplálási pontjához csatlakoztassuk (feszültségtáplálásnál távolabb pl: endfed, longwire, randomwire), de hatékonyabb ha a rádió és tápvonal közé is készítünk egyet. Kültéren az N-es csatlakozók még akkor is jobban ajánlottak, ha csak rövidhullámon rádiózunk.

A meneteket egymásra pakoljuk!

HA5DSA

András

Visits: 152

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük