Archives február 2022

Adód 1%-ával segítsd a Normafa Műhelyt!

Idén is lehetőség van arra, hogy rendelkezz az összevont adóalap után befizetett személyi jövedelemadód 1+1%-áról. Ezt legkésőbb május 20-ig az SZJA-bevallási formától függetlenül is megteheted.

Személyi jövedelemadót fizető magánszemélyként az idén is dönthetsz úgy, hogy a megfizetett adód 1%-át felajánlod a Normafa Műhelynek (adószáma 19042446-1-43), további 1%-át pedig valamely egyháznak vagy a Nemzeti Tehetség Programnak.

 Normafa Műhely adószáma: 19042446-1-43

Hogyan írjunk cikket a megújult Rádiótechnikába?

Rovat: Információ, felhívás

„Az első cikk, akárcsak az első gyermek, „megszülése” általában nagyon nehezen megy. Aztán a másodiké, a harmadiké…, szinte, mint a karikacsapás.” olvashattuk a régi Rádiótechnika „Hogyan írjunk cikket” ismertetőjé­ben. És tényleg. Ezt nemcsak az akkori, hanem a mostani főszerkesztő is igazolhatja két évtizedes szerzői múltjával.

Az interneten szokásos „gyik”, azaz gyakran ismételt kérdések/és válaszok a cikkírással kapcsolatban:

  • Ki írhat a megújult Rádiótechnikába és a Press4world Media Kft kiadványaiba?
  • A komolytalan válasz erre az, hogy bárki aki írni tud. A komoly válasz pedig az, hogy bárki aki írni tud

  • Miről írjunk cikket?
  • A Rádiótechnika 2022. januártól híradástechnikai és elektronikai-műszaki folyóirat. Elsősorban ennek megfelelő témájú írásokat várunk, a műkedvelőtől a profi szinttel bezárólag. Szükség van a kevés tapasztalattal rendelkezőknek szóló bemutató írásokra, ismertetőkre, ugyanakkor nem szeretnénk kizárólag hobbi szintű lapként működni. Szeretnénk, ha a szakemberek, illetve a profik is találnának hasznos tartalmat kiadványainkban. Saját tervezésű/készítésű, a lap pro­filjával egyező készülékről, műszaki megoldásról alkotott írást szívesen közlünk akár folytatásos sorozatban is. A kü­lönféle alkatrészgyártó cégek folyamatosan újabb és újabb IC-kkel, modulokkal jelentkeznek a piacon, ezekről remek két-háromoldalas bemutató cikkek készíthetők. Új, vagy különleges témában elméleti írás is megjelenhet, bár a feltét­lenül szükséges matematikai tartalmat és a differenciálegyenleteket mennyiségét érdemes optimalizálni. Szívesen köz­lünk a témához kapcsolódó vicces, mókás írásokat is, no meg persze olvasmányos megtörtént eseteket. A régi idők eredményeit nem feledve történeti jellegű visszatekintéseket is szívesen látna olvasóink jelentős része, ugyanakkor ha­ladnunk kell a korral, nyitottnak kell lennünk a technikai újdonságokra is. Az interneten sokminden fellelhető többnyire idegen nyelveken. Hozzáadott egyedi értékkel egy külföldi írás fordítása is nagyon jó téma lehet, nem kell mindent saját magunknak kitalálni, néha érdemes körbenézni a világban, hogy ki mit épített.

  • Milyen formátumban készüljön a kézirat?
  • A cikk kézirata lehetőség szerint szövegszerkesztő programmal készüljön. Általunk leginkább kedvelt fájltípust a Microsoft Word program „doc” kiterjesztéssel generálja. Természetesen fogadni tudjuk az egyéb népszerű szövegszer­kesztőkkel készített, szélsőséges esetben pedig a papírra nyomtatott, vagy az olvasható szép kézírással készített anyago­kat is. A szöveg minimális formázással készüljön. Kiemelésre a dőlt(italic), vagy félkövér(bold) betűformátumot hasz­náljuk. A szöveget balra igazítva elválasztás nélkül készítsük. A sor magasságú képletek a szövegbe is bekerülhetnek, azonban a bonyolultabb, törteket is tartalmazó összefüggéseknek inkább nyissunk új ábrát. A szövegben az ábrákra a számozás növekvő sorrendjében hivatkozzunk az 1. ábrától kezdve. A kapcsolási rajzokat praktikusan egy erre alkal­mas programmal készítsük, a szerkesztési munkát nagyban megkönnyíthetjük a KiCAD ingyenes program használatá­val. Ha lehetséges, adjunk nyomtatási és beültetési rajzot is az áramkörhöz, úgy könnyebben utánépíthető. A kapcsolási rajz elemeit szabványos jelölésekkel és számozással lássuk el. A témáról, áramkörről, dobozolásról képeket is készíthe­tünk, ezeket a szövegben ábraként kezeljük és számozzuk. Amennyiben egy ábrát képformátumban készít el a szerző, az legalább 300 dpi felbontású legyen (egy ellenpéldát benthagytunk a lapban, a 27. oldal 3. ábrája csak 150 dpi-s, lát­szik is az eredmény…)

  • Hova küldjem a kéziratot?
  • Az elkészült kéziratot, vagy nagyobb fájlok esetében annak letöltési linkjét a cikk@radiotechnika.hu címre kérjük küldeni. Az esetleges kommunikációs akadályok könnyebb leküzdése érdekében praktikus megadni egy telefonos elér­hetőséget is az emailcím mellett.

  • Hogyan és mennyi honoráriumot kaphatok?
  • A szerkesztőség a megjelent cikkek után tud a szerzőnek honoráriumot fizetni. Ennek jellemző értéke 2022-ben az első éves indulási időszakban 2500-7500 Ft megjelent, nyomtatott oldalanként. Pontos értéke függ az írás témájától, egyediségétől, kidolgozottságától, a készített ábrák/képek minőségétől. Amelyik kézirat nyomdakészebb, kevesebb fe­ladatot ad a szerkesztőknek, az kategóriájában nyilvánvalóan magasabb díjazásban részesül. A honorárium kifizetésé­hez szükséges megadni az író alapadatait, ehhez segítség és kitölthető formanyomtatvány a radiotechnika.hu webcímen honlapunkon található. A díjazást szerzőink részére elsősorban átutalással teljesítjük a megjelenést követően.


    Eddig tartott az eredeti cikk ami a Rádiótechnika újság 2022. évi januári számában a 29. oldalon jelent meg.
    A honlapunkon a megjelenés Vörös Tamás főszerkesztő beleegyezése alapján történt.